Nem véletlen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetése: az egészségügyi rendszer fontos szerepet játszik a munkaerô védelmében, épp ezért a válság idején sem szabad csökkenteni az ellátásokra fordítható forrásokat. A WHO maga hívja fel a figyelmet arra is, hogy „gazdasági válságok idején az emberek lemondanak a magánorvosi ellátásról, és inkább az állami egészségügyhöz fordulnak, pedig sok országban az állami egészségügy már amúgy is túlterhelt és alulfinanszírozott”. Ennek szellemében a WHO azt javasolja, hogy a gazdasági válság idején a kormányok kevesebbet költsenek infrastruktúrára, utakra, vasútra, ám feltétlenül tartsák fenn az egészségügy állami támogatását.

A világszervezet Egészségügy és pénzügyi válság című összegzésében megállapítja: a zsugorodó kereslet, az ingadozó kamatok és a szűkülô ipari termelés nehezíti a betegek hozzáférését az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A WHO szakértôi azt javasolják a tagországok kormányainak, hogy több generikus, tehát szabadalom által már nem védett gyógyszert tegyenek hozzáférhetôvé, továbbá hozzanak intézkedéseket a szegény és sérülékeny társadalmi rétegek védelmére. Gazdasági instabilitás idején ugyanis az emberek hajlamosak elhanyagolni az egészségüket, és olyankor a megelôzés messze elmarad a szükségestôl – jelentette ki Margaret Chan, a WHO ügyvezetôje.

A szervezet külön kiemeli Magyarországot, amely sürgôs pénzügyi segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól. Az ilyen támogatás korlátozza a kormányokat abban, hogy az egészségügyre költsenek – teszik hozzá a világszervezet szakértôi.

Margaret Chan arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségügyi kiadások leszorítása a kormányzati politikán múlik, és nem kivédhetetlen velejárója a mostani válságnak. A lakosság is nehezebben nyúl a zsebébe egy válság idején, akár recept nélkül
kapható termékekrôl, akár hálapénzrôl van szó. Sokan hagyják el magánpraxisbeli orvosukat az olcsóbb állami ellátásért, ez pedig
megterheli az amúgy is nehézkes közellátást. Pozitívum ugyanakkor, hogy kiváló magánorvosok mennek át az állami szférába dolgozni – állapítja meg a WHO. Elsôsorban a fejlett országokban várható, hogy a lakosság pénzébôl kevesebb jut a káros szenvedélyekre, emiatt csökken a halálozás, továbbá a visszaesô ipari termelés miatt tisztább lesz a környezet és a levegô – hangsúlyozza a világszerveze.

A válság az USA-ból indult ki, és az egészségügyi ellátást érintô következmények is ott jelentkeztek legelôször. A hírek szerint a kórházakban jelentôsen csökkent a betegek száma. A gazdasági válság, a növekvô munkanélküliség, illetve a kezelési költségek emelkedése miatt sokan elhalasztják a nem életmentô beavatkozásokat, amelyek korábban jelentôs bevételt eredményeztek a kórházaknak. Vészharangok konganak, mivel a kórházak tömeges csôdje jelentôsen visszavetné az egész amerikai gazdaságot. Július, azaz a válság kitörése óta az amerikai kórházak kétharmada jelentôs bevételkiesésrôl, harmada a betegek számának csökkenésérôl számolt be. Több kórház kénytelen elhalasztani a nagyobb beruházásokat és a fejlesztéseket. A magántôkébôl működô amerikai kórházak esetleges csôdjének súlyos gazdasági következményei lennének – figyelmeztetnek a gazdasági elemzôk. Az Egyesült Államok kórházai ugyanis 4,7 millió embert foglalkoztatnak – közel kétszer annyit, mint az amerikai autógyárak.

A munkanélküliek számának növekedésével egyre több amerikai marad egészségügyi biztosítás nélkül. A gazdasági válságra hivatkozva a cégek csökkentik az alkalmazottaknak fizetett egészségbiztosítási hozzájárulást, így a biztosítottaknak nagyobb önrészt kell fizetniük a kezelések után. A kórházaknak jelentôs kiesést jelentenek a számlát kifizetni nem tudó betegek.

Magyarországon sokan attól tartanak, hogy a növekvô munkanélküliség miatt kiesô járulékalap és a tb-járulék már bejelentett csökkentése veszélyeztetheti az egészségbiztosító tervezett bevételét. Pedig a válság következtében megnövekedett számú fizikai és lelki megbetegedések újabb terhet rónak az évek óta eladósodott, munkaerôhiánnyal küzdô kórházakra. Prioritási sorrendet kell felállítani a gyógyításban, ám a kiesô pénzt pótolni szükséges.

A gazdasági válság kihat majd az egészségre is, ezért az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) egyéb célkitűzései mellett arra törekszik, hogy a szakmapolitikai döntéseknél megjelenjen az egészséggel való törôdés – mondta Gábor Edina fôigazgató.

Az egyén egészségére a munkanélküliség hat ki a leginkább – derült ki az OEFI fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. A negatív következmények így elsôsorban a középkorú férfiakat érintik, hiszen leginkább közülük kerülnek ki a „válság elsô áldozatai”. Az optimistább prognózisok szerint a válság hatásaként a születéskor várható élettartam növekedési üteme pusztán stagnál majd, de nem esik vissza. Ez azért különösen szomorú, mert Magyarország már most is „elmaradásban” van az unió más országaihoz képest. Ugyanakkor a fôigazgató hozzátette: nagyon jó lenne meghonosítani azt a külföldön már működô módszert, hogy a különbözô döntések meghozatala elôtt egészséghatás-vizsgálatot végeznek.

Hazánkban a gazdasági válság idején is fenntartható az egészségügyi rendszer, ehhez azonban belsô átcsoportosítások szükségesek – mondta Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. Jelen gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy az egészségügyre szánt költségvetési források ne csökkenjenek, ezért ha csökken a járulék, akkor az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) bevételi oldalán több adóbevételre van szükség. Az egészségügy ugyanis nem tudja elviselni az egészségbiztosítás és az ellátásra fordított költségek csökkentését, de ilyen szándék nincs – tette hozzá a politikus. Úgy vélekedett, hogy gazdasági válság idején sem kell választani a gazdaság élénkítése és az egészségügyi rendszer fejlesztése között, e kettô közé egyenlôségjelet lehet tenni. Fontosnak nevezte, hogy a megindult uniós programok, pályázatok befejezôdjenek, megvalósuljanak. Az egészségügyet kiszolgáló háttéripart is fejleszteni szükséges, illetve az intézményeknek el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen működési formát válasszanak a jövôben. Kiemelte az ágazaton kívüli fejlesztéseket, továbbá arra is figyelni kell,mondta, hogy a gazdaságfejlesztési operatív programokból ne maradjanak ki az egészségügyi vállalkozások.

A válság pedig világszerte szinte mindenre hat, így hatással lesz a HIV és az AIDS elleni harcra is, ugyanis belátható idôn belül kevesebb pénz jut majd a megelôzô programokra és a kezelésekre is. Az élelmiszer- és energiaárak emelkedése következtében egyre súlyosbodó szegénység miatt még nehezebb lesz felvenni a küzdelmet a vírussal. A szegényebb országok az AIDS és HIV kezelési költségeit általában adományokból fedezik, melyek vélhetôen alaposan megcsappannak a következô idôszakban.

Ugyanakkor lehet, hogy egészségesebben fogunk élni, állítják az optimistábbak. Amikor a gazdaság pörög, az idô értékesebb, az emberek többet dolgoznak, és kevesebbet foglalkoznak olyasmivel, amivel kellene, beleértve a saját egészségüket is. Vizsgálták a mostanit megelôzô, 1975- ös nagy világgazdasági válság egészségügyi hatásait is. Az adatok cáfolják azokat a hiedelmeket, hogy a válságok hatására megnô a szívbetegségek és a májzsugorodás okozta halálesetek, valamint a gyilkosságok vagy az öngyilkosságok száma, és az átlagosnál több ember kerülne pszichiátriai intézménybe. A statisztikákból kiderült, hogy a válságok idején a munkanélküliek arányának 1 százalékos növekedése 0,5 százalékkal csökkentette a halálozási rátát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy százezer emberbôl öttel több marad életben, mint általában. A válságok idején egészségügyi szempontból nem annyira az számít, van-e valakinek állása és jövedelme, hanem az, hogy mennyire szélesedik a szakadék a gazdagok és a szegények között, és az utóbbiakat védi-e megfelelô szociális háló – állítja a többi szakember.

Szerző: Nagy András László