Az elmúlt tíz évben - ha csak a statisztikákat nézzük - látványosan javult a munkavégzés biztonsága. 1992-ben még több mint 45 ezer munkahelyi balesetet regisztráltak. 2002-ben pedig az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint 25 ezernél alig valamivel több munkabalesetet jelentettek a foglalkoztatók. Ezek az adatok azonban kevéssé megbízhatóak. A KSH 1999-ben végzett felmérése során ugyanis a munkavállalók 1,5 százaléka - majdnem 50 ezer ember - számolt be arról, hogy abban az évben munkahelyi balesetet szenvedett. Az OMMF-hez ugyanabban az évben kevesebb, mint 27 ezer bejelentés érkezett. A vizsgálat tehát igazolta a szakértői becsléseket, amelyek szerint az eseteknek legalább a felét eltitkolják.

Az, hogy a halálos kimenetelű belesetek száma még nőtt is az elmúlt öt évben, szintén arra utal, hogy sem a munkafegyelemben, sem a munkavédelemben nem történt alapvető változás. A balesetek bekövetkeztében szerepe van a munkavállaló figyelmetlenségének, de szinte minden esetben a munkáltató is megszeg valami szabályt - szögezi le Szárazné Zara Andrea, az OMMF főosztályvezetője. A munkavédelmi törvényből következően a balesetért pedig minden esetben a munkaadót terheli a felelősség. A helyszínen ugyanis a munkafolyamat irányítójának észre kell vennie, ha - mondjuk - az állványon dolgozó kőműves nem köti be magát.

A példa nem véletlenül építőipari, ez a "legveszélyesebb" ágazat, itt következik be a halálos balesetek harmada. Igaz - jegyzi meg a főosztályvezető - a munkavégzés jellege miatt a súlyos baleset kockázata is viszonylag nagy. A balesetveszélyes ágazatok közé tartozik még a mezőgazdaság és a szállítás. A legtöbb baleset a fővárosban és Pest megyében történik. A "legbiztonságosabb" régiók a kevésbé iparosodott térségek: Somogy, Zala és Baranya megye. Az OMMF 200 munkabiztonsági felügyelője egy-egy évben a cégek 3-4 százalékához jut el. Tavaly 22 ezer telephelyet ellenőriztek, több mint 3 ezer esetben róttak ki - összesen 220 millió forintnyi - bírságot.

Az OMMF főosztályvezetője szerint is egyenletesebbé tenné a teherviselést, ha létrejönne - az évek óta az "odébb tolt" feladatok között szereplő - kötelező balesetbiztosítás. Ennek - a lényege, hogy azok a cégek, intézmények, amelyekben az átlagosnál nagyobb az egészségkárosodás vagy baleset kockázata magasabb járulékot fizetnének. Ebből fedeznék a korkedvezményes nyugdíjat, a baleseti táppénzt és a rokkantellátást.